Krk-sziget

Gazdag történelmi és kultúrhagyományokkal rendelkező Krk Horvátország legnagyobb szigete. A középkorban a horvát írásbeliség fellegvára volt, mígnem napjainkra az Adria egyik legkedveltebb turisztikai célpontjává nőtte ki magát.

A többi horvát sziget történelméhez hasonlóan Krk szigetet is elfoglalta a Római Birodalom. Ők a szigetet Curicta-nak hívták, és ők alapították Curicum-ot, vagyis a mai Krk várost. A római megszállás alatt - a római polgárháború idején - Krk város öblében vívott tengeri csatát Caesar és Pompeius. A VI. században horvát kézre került Krk. A horvát uralmat velencei, francia, bizánci, osztrák, majd az első és második világháború alatt olasz és német fennhatóság követte. Horvát kézben csak a VI. és a XV. században volt egy kis ideig. Végül a XX. században került vissza Krk sziget az anyaországhoz, Horvátországhoz. A Krk szigeti Baskán találták meg a horvát nyelv legrégebbi írásos emlékét, a Baskai kőtáblát. Az eredeti táblát a zágrábi Horvát Tudományos Akadémiában őrzik. Baskán ennek másolatát tekinthetjük meg.
Krk harcias történelmét leginkább a XII. században az óváros köré épített erődítmény jellegű bástyafalak jellemzik. A kikötőt védelmező ötszögletű bástya a XV. században a velencei uralom alatt épült. Az óvárosba a Kamplin bástya mellett levő városkapun keresztül juthatunk be. A bástya falában a Frangepán-címer maradványait fedezhetjük fel, melyen egy oroszlán kenyeret tép, és egy római sírkőmaradvány tanúskodik a múltról.

Az Adria legészakibb szigete. Tengerpartja sziklás, kavicsos, homokos. A szigetet híd köti össze a szárazfölddel (hídpénz kb. 30 kuna).

A 6000 lakosú Krk város az azonos nevű sziget központja. Strandjai sziklásak. A turizmusnak igen régi hagyománya van itt, már egy 1866-os képeslapon is hirdetik adottságait. A nyári szezonban rengeteg kiállítás, fesztivál, és koncert szórakoztatja az itt nyaralókat. Krk városa megőrizte középkorias jellegét, nem is találunk itt 100 évesnél fiatalabb épületet. Az óvárost 15. századi városfalak veszik körül, és hasonló korú városkapu nyitja. Szűk utcáiban, és sikátoraiban élvezhetjük a hamisíthatatlan középkori érzést. Krk főterén, a Vela Placán a 15. századi polgármesteri hivatalt tekinthetjük meg, és egy reneszánsz szökőkutat.

Látványosságok:
Katedrális
Krk város egyik szimbóluma a 11-12. századi román katedrális, melyet egy 5-6. századi épületre húzták fel, majd a 18. században épült hozzá a harangtorony. Belülről igazán szép!

Frangepán-vár
A Kamplin tér ad helyet a 12. századi, eredetileg tömlöcként funkcionáló Frangepán-várnak és egy 12. századi toronynak. A Frangepán-vár jelenleg szabadtéri rendezvényeknek, és koncerteknek ad otthont.